10 érv Az e-mobilitás mellett

Mit érdemes tudni a gyorstöltésről?

Ahogyan a nevéből is következik, a gyorstöltő állomások teszik lehetővé, hogy egy rövid pihenő alatt újratölthesse elektromos autóját. Erre leginkább autópályákon, vagy gyorsforgalmi utakon van szükség, hogy elektromos autókkal is kényelmesen meg lehessen tenni nagyobb távolságokat. Példaként vegyünk egy Audi Q8 e-tron 55 quattro-t. Az akkumulátor nettó kapacitása 106 kWh, hatékony kialakításának és mozgási energia visszanyerő rendszerének köszönhetően a WLTP szerinti maximális hatótávolsága 577 km. Ez a hatótáv már önmagában sem nevezhető kevésnek, azonban ezen autótípusnak a maximális egyenáramú töltőteljesítménye 170 kW. Ilyen teljesítmény mellett 20%-ról 80%-ra kb. 30 perc alatt feltőlthető az autó (ez közel 350 km-es hatótáv betöltését jelenti). Ilyen nagy teljesítményű töltéshez azonban egy olyan töltőoszlopra is szükség van, ami lehetővé teszi 170 kW-os teljesítmény felvételét.

Hogy lehetővé váljon a gyorstöltés az autópályákon és a gyorsforgalmi utakon, több autógyártó részt vesz az IONITY gyorstöltő hálózatának építésében. Ez a hálózat Európa-szerte több, mint 380 töltőállomást tudhat a magáénak. Magyarországon jelenleg négy IONITY töltőállomás üzemel: Szigetszentmiklós, Kajászó, Bábolna és Balatonkeresztúr.

Konklúzió: Az egyenáramú (DC) töltők segítségével villámgyorsan feltölthető elektromos autója. 

Az elektromos autó töltések 40%-a otthon történik, ez a töltés legkényelmesebb módja. Este egyszerűen csatlakoztatja gépjárművét a felszerelt fali töltőhöz, majd reggel beszáll az indulásra kész autójába. Számtalan elektromos autó tulajdonos számára a vásárlás előfeltétele volt az otthoni töltés lehetősége. A Gfk 2018-as tanulmányában több, mint 1000 osztrák és német e-autóst kérdeztek meg az elektromobilitásról. A válaszadók 91%-a jelezte, hogy éjszakánként saját parkolóhelyükön áll az autójuk. Természetesen ezen ügyfelek számára a legkényelmesebb megoldás ezen az állandó helyen tölteni autójukat. Ennek biztosítására a legkényelmesebb megoldás egy fali töltőberendezés. Amennyiben nem zárt helyen áll az említett autó, RFID kártyás indítással előzheti meg töltője jogosulatlan használatát. 

A töltések további 40%-a munkahelyen történik. Ez elsősorban az elektromos cégautókat érinti. Ez azért kényelmes, mert egy átlagos 8 órás munkanapon reggel csatlakoztatjuk a töltőt, este pedig beülhetünk egy teljesen feltöltött autóba. Sok vállalat számára jelent kihívást egy olyan energia rendszer kivitelezése, amellyel megújulú energiaforrásból tölthetik elektromos flottájukat. Egyedi napelemes megoldásainkkal megtermelheti az ehhez szükséges energiát.

A töltések kicsi, de nem elhanyagolható része a fél-publikus töltés. Ez elsősorban zárt helyen található, nyilvános töltőket jelentenek (pl. parkolóházak, bevásárlóközpontok, szállodák). Ezen töltőknek köszönhetően szabadidejében is kényelmesen töltheti autóját.

Az autópályákon történő töltés az elektromos autózás egy kiemelten fontos részét képezi. Bár ez a típus a töltéseknek csak 20%-át teszi ki, annál fontosabb szerepet tölt be, ugyanis ily módon töltheti vissza nagy hatótávokat rövid idő alatt járművébe.

Így tehát kijelenthetjük, hogy helyzetfüggő, hogy hol tudja feltölteni autóját. Bár az otthoni, vagy munkahelyi töltés nagyon fontos, egy töltőkártyával biztosíthatja, hogy út közben is bármikor tudjon tölteni. Győződjön meg arról, hogy 100%-ban zöld áramot használ, mert így tehető igazán fenntarthatóvá a villanyautózás.

Konklúzió: Szinte bárhol töltheti elektromos autóját, még az otthonában is.

Van elég áram az e-mobilitáshoz?

Az osztrák Klíma- és energiaalap, a VCÖ, és a Bécsi Műszaki Egyetem foglalkozott a kérdéssel, a következőkre jutottak:

Ha Ausztriában az autók 10%-a elektromos lenne, akkor az éves többlet villamosenergia igény 1,3 TWh lenne. Ez 1,8%-os energiaigény növekedést jelent. Így Ausztriában minden autó elektromossá válása 18%-os energia igény növekedést jelentene. Természetesen ennek zöld áramnak kell lennie, máskülönben semmit sem nyerünk CO2 oldalon. Ezt is kivizsgálták. A tanulmány kimutatta, hogy Ausztria villamos energia szükségletew 2030-ra teljes mértékben átállítható lenne kizárólag megújuló energiára, jelentős többletköltségek nélkül.

De miért is? Mert az elektromos autók hatékonyabbak, mint a belsőégésű motorok. Ezáltal az elektromos autók elterjedése nem 1:1 arányban növelné a villamosenergia-szükségleteket, hanem éppen ellenkezőleg csökkentené az ország energiaigényét.

Ezen felül egy másik kérdés is szorosan kapcsolódik a témához: A hálózat elbírna-e ekkora árammennyiséget? A hálózat jelenleg képes az elektromos autók töltésének ellátására, azonban a kisfeszültségű hálózat kiépítésekor nem mindenhol volt szempont az e-mobilitás. Az energetikai vállalatoknak ehhez fejleszteniük kell a meglévő hálózatot. Így az e-mobilitás lehet a hálózatfejlesztés egyik hajtóereje. Az elektromobilitás lassú elterjedésére való tekintettel erre még van idő, nem egyik napról a másikra történik meg.

Konklúzió: Az e-mobilitás nem jelent problémát az áramellátásban.

Veszélyesebben ég egy elektromos autó a hagyományos belsőégésű típusoknál?

"Az elektromos autók másképpen égnek, de a menekülésben nincs döntő szerepe annak, hogy egy nagy teljesítményű akkumulátor, vagy 80 liter üzemanyag van a fedélzeten." - Mondja Karl-Heinz Knorr, a Német Tűzoltó Szövetség alelnöke. Inkább az utastérben található éghető anyag játszik fontos szerepet ebben. A mai autókban több műanyag panel található az utastérben és a motortérben, továbbá a gumiabroncsok is egyre szélesebbek. Ennek köszönhető, hogy a mai tűzesetek intenzitása a 20-30 évvel ezelőttiek 2-3-szorosa.

Ha egy elektromos autó egy mélygarázsban, vagy alagútban gyullad ki, a tűzoltóság el tudja oltani, pont mint egy hagyományos autó esetében. A legmodernebb alagútszellőztető rendszerek nem csak a hagyományos autókkal, de az elektromos autókkal is megbirkóznak.

Újabb szempont: Mennyire szennyezett az oltóvíz? 

Az EMPA - A Svájci Szövetségi Anyagtudományi és Technológiai Laboratórium egyik tanulmánya kimutatta, hogy a lítium-ion akkumulátorokból felszabaduló mérgező anyagok egyik tesztben sem értek el kritikus értéket. A belsőégésű autók is hasonlóképpen teljesítettek, azokból is elfolyhat motorolaj, üzemanyag és fékfolyadék.

Konklúzió: Az elektromos autók nem veszélyesebbek a belsőégésű típusoknál.

Van elég nyersanyag a nagyfeszültségű akkumulátorok gyártásához?

A válasz számos nemzetközi tanulmányban megtalálható: Igen, az akkumulátorok gyártásához szükséges nyersanyagok (lítium, kobalt, mangán, réz és grafit) világszerte elérhetőek. Ha megvizsgáljuk a legfontosabb alapanyagot - a lítiumot, akkor láthatjuk, hogy a globális lítiumbányászat két legfontosabb szereplője Ausztrália és Dél-Amerika. Az évi 66 400 tonna lítiumnak csak tizede származik Kínából. 

A lítiummal kapcsolatban több mítosz is kering. Az egyik tévhit szerint a lítium bányászat miatt komplett területek (pl. Atacama-sivatag) száradnak ki.Az írországi Institute of Technology Carlow kutatócsoportja a következőre jutott: "A modern bányászat jelentős környezeti hatások nélkül képes kinyerni a nyersanyagokat." A víz nem vész el teljesen, a lítiumot nedves sóoldatból nyerik ki, a maradékot pedig visszaeresztik a talajba.

A lítiumot nem csak az autóipar használja. Ez az alapanyag megtalálható minden okostelefonban, laptopban, és számtalan játékban is. 

Ha közelebbről megvizsgálja a termelés vízfelhasználását, az alábbi következtetésre juthat: Számítások szerint egy átlagos (64 kWh) kapacitású akkumulátorhoz 2840 liter vizet párologtatnak el. Ez 250 gramm marhahús, 10 avokádó, vagy fél farmer gyártásával egyenértékű. Maximilian Fichtner, a Helmholtz Intézet akkumulátor kutatója bebizonyította, hogy ennyi lítium ideális esetben 2000 töltési ciklusra, így 900 000 kilométer megtételéhez elegendő. A farmerekhez, avokádóhoz, vagy marhahúshoz képest az akkumulátor egyértelműen fenntarthatóbb. 

Konklúzió: Elegendő nyersanyag tartalék van - A legtöbb Ausztráliában és Dél-Amerikában, található, kínában pedig csak egy kis részük.

Meddig bírja egy akkumulátor, és mi lesz vele az élettartama végén?

Az akkumulátorok becsült élettartama 8-10 év. A Volkswagen csoport 8 év garanciát, vagy 160 000 kilométeres garanciát ad 70%-os teljesítmény mellett. Wolfsburg nem fél az korai meghibásodástól, mivel a garanciális időszak vége előtti meghibásodások meglehetősen ritkák. De mi történik az akkumulátorral 10 év után? Ha állapotából adódóan még mindig 50-60%-os tárolókapacitással rendelkezik, további 10-20 évig használható különböző célokra, például mobil töltőállomásként, vagy háztartási energiatárolóként. És hova kerülnek az akkumulátorok 20 év után? A jármű akkumulátorok újrahasznosítása nem csak megvalósítható, de bevett gyakorlat az iparágban. A Volkswagen egy akkumulátor újrahasznosító üzemet épít Salzgitterben. A lítium újrahasznosítási aránya 80%, a kobalt esetében 95%, az acél és alumínium esetében pedig 100% ez a mutatószám. Ezzel befejeződik a ciklus, és az újrahasznosított nyersanyagok visszakerülnek az új akkumulátorokba. 

Konklúzió: A nagyfeszültségű akkumulátorok nem veszélyes hulladékok, hanem értékes erőforrások, amelyek lehetővé teszik az akkumulátorok körkörös életciklusát.

A hidrogén hajtású autók környezetbarátabbak az elektromos autóknál?

Az első tény: a hidrogén üzemű autók is elektromos autók: a villanymotort hajtó energiát üzemanyagcellák szolgáltatják. Az üzemanyag hidrogén, ami a cellában található oxigénnel reakcióba lépve termel áramot. 

Hatékonyságban az elektromos autók egyértelműen jobban teljesítenek a hidrogénes típusoknál - az akkumulátoros autók a betöltött energia 73%-át, míg a hidrogénes autók csupán 22%-át tudják hasznosítani, a többi elveszett. De mennyire környezetbarát egy hidrogénes autó? Ez attól függ, milyen forrásból származik a felhasznált energia. Bár a kipufogóból csak vízgőz távozik, de a hidrogén előállítása során CO2 szabadul fel. A hidrogént elektrolízissel állítják elő, ami igen nagy energiaveszteséggel jár. Bár megvalósítható megújuló energiával is, 2-3-szor annyi elektromos áramra van szüksége ugyanakkora táv megtételéhez, mint egy akkumulátoros elektromos autónak, ami hatalmas energia pazarlás. A hidrogént ezen felül földgázból állítják elő, ami fosszilis, nem megújuló tüzelőanyag. Ha azonban a távoli jövőben szél-, vagy napenergiábol állítjuk elő a hidrogént, lényegesen jobb lesz a klímamérleg.

A hidrogén hajtásnak jelenleg az autóiparban semmi értelme, azonban más a helyzet a "nagy" CO2 kibocsátású járművekkel: hajókkal, repülőgépekkel, buszokkal, teherautókkal. Az Airbus-nak már vannak használatban lévő hidrogén-technológiás modelljei.

Konklúzió: Aki a hidrogénes autókra vár, annak elképesztően sok türelemre van szüksége.

Valóban munkahelyek ezreibe fog kerülni az e-mobilitás?

Elterjedt tévhit, hogy az e-mobilitás elterjedését a gazdaság fogja megszenvedni. A valóság ennek épp az ellenkezője. A Klíma- és Energiaalap tanulmánya szerint 2030-ig akár 8300 új munkahely is létrejöhet Ausztriában, és 3,1 milliárd euró hozzáadott érték keletkezhet.

A Németországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokkal rendelkező osztrák autóipar sajátosságaiból adódóan az e-mobilitásban rejlő lehetőségek már a járművek alkatrészeiben, alkotóelemeiben, infrastruktúrában, valamint gyártástechnológiákban is megmutatkoznak. A hibrid elektromos járművek (HEV, MHEV, PHEV) uralják majd a piaci bevezetést, majd a technológia fejlődésével javuló hatótávok és költségelőnyök által vezetnek a tisztán elektromos (BEV) elterjedéséhez.

Konklúzió: Az elektromobilitás értékteremtő és foglalkoztatottsági lehetőségeket rejt.